Lelkitükör fiatalabbaknak

A mennyei Atya szeret, és állandóan gondoskodik rólam, gondol rám.
Igyekeztem-e naponta többször is gondolni rá? - Ha jót kaptam, ha öröm ért: megköszöntem azt neki? - Vagy keveset törődtem vele: keveset imádkoztam?

Fiát küldte le hozzám, hogy testvérem legyen.
Igyekeztem-e keresni Jézus barátságát? Dolgaimat: örömöt, bánatot, terveket vele megbeszélni? - Vagy elhanyagoltam őt?

Jézus életét adta értem, hogy boldoggá tegyen.
Igyekeztem-e a jót tenni, Isten akaratát követni, akkor is, ha az nehéz? - Vagy kényelmes, lusta voltam arra, hogy megtegyem, amit Jézus vár tőlem?

Jézus mondta: Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!
Jószívű voltam szüleimhez, testvéreimhez, barátaimhoz, társaimhoz, felnőttekhez? - Vagy szívtelen, önző voltam segítésben, közös munkában, játékban, a gyengébbekkel szemben? Durva voltam másokhoz? Nem tudtam a békesség kedvéért engedni, ha kellett? Árulkodtam? Hazudtam? Elvettem a másét?

Jézus mindnyájunkat hív a szentmisére, hogy ott együtt feláldozzuk őt a mennyei Atyának, és a szentáldozásban egyek legyünk vele és egymással.
Rendszeresen jártam vasárnap misére? Figyeltem ott őrá? - Vagy inkább mással törődtem? Áldoztam? Ha nem, miért?

A mennyei Atyának terve van velem, és akkor leszek boldog, ha keresem, és megteszem az ő akaratát.
Szoktam-e kérdezni Istentől: Mi a terved velem? - Vagy csak kértem tőle, és nem érdekelt az ő akarata?

A teremtő Atya rám bízta az élet titkát: testembe építette a nemi erőt, hogy ha felnőtt leszek, édesapa vagy édesanya, gyermekeknek adhassak életet.
Hálás vagyok ezért? Tisztelettel bánok testemmel, mások testével, Komolyan beszélek az édesapa, édesanya titkáról, - Vagy durva emberek mocskos szavaival, képeivel gyaláztam azt; szemérmetlenül beszéltem, cselekedtem?

A mennyei Atya testi-lelki kincseket adott (erő, ész, szív stb.), hogy ezeket kamatoztassam: jóra használjam.
Jól felhasználom tehetségeimet? Erőmmel, ügyességemmel szívemmel szolgálok-e másoknak? Igyekszem-e okosabb, ügyesebb lenni? Teljesítem kötelességeimet? Megteszem-e, amit ígértem, elvállaltam?

A mennyei Atya szeret, és állandóan gondoskodik rólam, gondol rám.
Igyekeztem-e naponta többször is gondolni rá? - Ha jót kaptam, ha öröm ért: megköszöntem azt neki? - Vagy keveset törődtem vele: keveset imádkoztam?

Fiát küldte le hozzám, hogy testvérem legyen.
Igyekeztem-e keresni Jézus barátságát? Dolgaimat: örömöt, bánatot, terveket vele megbeszélni? - Vagy elhanyagoltam őt?

Jézus életét adta értem, hogy boldoggá tegyen.
Igyekeztem-e a jót tenni, Isten akaratát követni, akkor is, ha az nehéz? - Vagy kényelmes, lusta voltam arra, hogy megtegyem, amit Jézus vár tőlem?

Jézus mondta: Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!
Jószívű voltam szüleimhez, testvéreimhez, barátaimhoz, társaimhoz, felnőttekhez? - Vagy szívtelen, önző voltam segítésben, közös munkában, játékban, a gyengébbekkel szemben? Durva voltam másokhoz? Nem tudtam a békesség kedvéért engedni, ha kellett? Árulkodtam? Hazudtam? Elvettem a másét?

Jézus mindnyájunkat hív a szentmisére, hogy ott együtt feláldozzuk őt a mennyei Atyának, és a szentáldozásban egyek legyünk vele és egymással.
Rendszeresen jártam vasárnap misére? Figyeltem ott őrá? - Vagy inkább mással törődtem? Áldoztam? Ha nem, miért?

A mennyei Atyának terve van velem, és akkor leszek boldog, ha keresem, és megteszem az ő akaratát.
Szoktam-e kérdezni Istentől: Mi a terved velem? - Vagy csak kértem tőle, és nem érdekelt az ő akarata?