Lelkitükör nagyböjtben
Hamarosan kezdődik a nagyböjti idő. Visszatérő kérdések ideje ez a vezetőknek és a rájuk bízottaknak egyaránt, kinek- kinek a maga szintjén:
- Miért kellett, hogy Jézus értünk halált szenvedjen? Hogyan oldható fel az ellentét, hogy a szerető Atya akarata szerinti a Fiú áldozata?
- Mit jelent személyesen nekem a nagyböjt, miben nyilvánul meg?
- Vezetőként hogyan vehetem elő úgy a témát a csapatom életében, hogy az megragadja őket, ne érződjön egyszerűen „ismétlésnek” tavalyról?
Számos további irány közül a Szentgyónásra készülés, a bűnbocsánat témakörét járjuk körül röviden, ami egyrészt a Kereszthez közvetlenül kapcsolódik, másrészt számtalan lelki görcs és félreértés alakulhat ki a bűn és bűnvallás témája kapcsán a gyerekekben, fiatalokban, aminek feloldásában a gyerekek kísérőjeként nagy a felelősségünk.
Kiengesztelődésre hívó Isten és Jézus Krisztus, aki a sebeinket begyógyítja.
Józsefvárosban a gyerekek kicsi korától kezdve kéthavonként gyónási alkalomra kerül sor. Ilyenkor a bemelegítő játék és hirdetés után rendszerint egy imát követően egyenként mennek le a gyónni; később, aki nemrég már volt, vagy valamiért kevésbé hajlik rá, akkor beszélgetésre.
A bevezető vezetett imádság kulcsfontosságú: ilyenkor világítható meg hogyan tekintsünk a bűneinket megbocsátó Istenre, másrészt, hogy vajon Ő minket milyennek lát (bűneinkkel együtt); harmadrészt hogy a papnak, akivel szemben ülve megvalljuk a vétkeinket, mi a szerepe.
Ebben az imádságban rendszerint megjelenik két kép, melyeknek számos szentírási megmutatkozása van. Egy: bár bűnösök vagyunk, de Isten végtelen irgalmával így is szeret minket, akkor is, ha „rosszak vagyunk”! Arra hív, hogy megtisztuljunk, letegyünk terheinket és engesztelődjünk ki Vele, és mindenkivel, akinek ártottunk vagy aki ártott nekünk.
Kettő: Jézus, mint csodálatos gyógyító nemcsak a test, hanem a lélek orvosa is: sőt a gyógyítástörténetek mindegyikében elsősorban a lélek gyógyítójaként mutatkozik meg. Odamehetünk hozzá, és Ő meg tud gyógyítani – ma is!
Ha vezetőként a helyi (regnumi) atyával való együttműködésre nem támaszkodhatunk, még jobban megnőhet annak fontossága, hogy mi magunk mit tudunk átadni minderről.
Szeretet és bűn
A mit és miért kell meggyónni fontos kérdés egy gyerek vagy fiatal számára, még zavarba ejtőbb, mint elképzelnénk. Az írás végén adunk néhány linket a különböző korosztályoknak megfelelő lelkitükröhöz, ezek segíthetnek eligazodni. Azonban kell egy bizonyos érettség ahhoz, hogy a sorok között olvasva a minket személyesen is érdeklő bizonytalanságokra választ nyerhessünk. Ezért egy rövid hittani vázlatban szeretnénk a bűn kérdését olyan kontextusba helyezni a vezetők számára, ami közvetíthető a gyerekeknek; a részletesebb, bővebb megközelítést a Katekizmusban megtalálhatjátok.
- Szeretet az Isten, szeretetből, szeretetre teremtett. - A teremtett világ szépsége Isten szerető jóságát csillogja vissza. (Mint földön szétszórt üvegcserepek a Napot. Ha hazaviszem, csillogása elvész és meg is vághat.) Minden világi dolog arra való, hogy lépésről-lépésre Isten felé vigyen.
A feltámadt Krisztus belenőtt ebbe a világba. A végső időben velünk együtt az egész világot megdicsőíti. (Fil 3,21: testünket hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez. 1 Kor 15,28: Isten lesz minden mindenben. Jel 21: Mennyei Jeruzsálem.)
Ember: a jót akarom elérni, jó akarok lenni: ez a vágy a természetembe van oltva, nem választottam; ez szabadságom alapja. (Csak a végtelen Isten elég nekem.) ‑ Ha bármely teremtett jónál vagy földi vágynál (birtoklás-, hatalom-, ill. becsvágy) megrekedek, az a bálványom lesz (eszköz helyett céllá válik, lépcső helyett lakás) EZ A BŰN. (Ember sem lehet végcélom, csak társam Isten felé vezető úton - és szeretetének közvetítője) - A bűn "LELKE": Nemet mondok Isten felismert szeretetének. Szakítás Istennel (nem okvetlenül mindenben, csak egy súlyos dologban Isten helyett megfontoltan mást választok) Hátat fordítok neki. Szembe fordulok Isten akaratával.
"TESTE": Az elkövetett rossz cselekedet (gondolat, szó, mulasztás). A teremtett dolgokat nem arra használom, amire valók.
Mivel a cselekedetek különfélék, ezért vannak különféle bűnök. - Tehát a halálos bűnnel elveszítem életem (végső) célját - kiűzöm magamból Isten Lelkét - meghal bennem az isteni élet (kegyelem - nem "elveszítem", mint bicskát a zsebemből, hanem megfontoltan elvetem).
Feltételei: 1.Érett ésszel - 2.Súlyos dologban - 3.Megfontoltan tudva - 4.Szabadon akarva ‑ Részemről végleg bevágom az ajtót. De Isten irgalma utánam jön ekkor is – szeretetének épp a Kereszt a bizonysága! - A bocsánatos bűn lényegesen más – amikor a feltételekből van, ami hiányzik. Csak analóg értelemben bűn, mert nem vész el kegyelmi életem, "csak" sebet kap. (Wundsünde (=Sebző bűn) példája: tág a skála: tűszúrás - kezem-lábam amputálása). Lehet komoly dolog is, de nem annyira, hogy ezzel szakítok Istennel. - (Gyerekeknek: kis bűn és nagy bűn: a bocsánatos bűnön belül. Gyereknek nem lehet halálos bűne! Mindig olyan példát hozzunk nekik erre, ami csak felnőttek életében fordulhat elő.).
- Aki alapjában Isten felé törekszik, annak nem olyan egyszerű halálos bűnt elkövetni. De minden bocsánatos bűn csökkenti szeretetemet, gyengít, és előkészítője lehet egy döntő elfordulásnak. Nem smafu! (Pl. a hírekből: Egy ismeretlen valaki a feleségét összeveri, kidobja: Nem ma kezdődött a folyamat, számos lépcsőfok vezethetett idáig…)
A kiengesztelődés szentsége – Jézus nagy ajándéka
- Ősi idők óta érezték az emberek bűneik terhét. Jelekkel (mosakodás), áldozatokkal (véres áldozatokkal!), szertartásokkal kérték a tisztulást.
Csak kivételes esetekben kaptak hallható választ. Pl. Náthán próféta Dávidra olvassa bűnét. - Vétkeztem! (gyónás) - Így az Úr megbocsátja bűnödet (feloldozás) - 2.Sám 12,14. - Próféta csak az Úr megbízottja a történetben. - Krisztus az Atya szentsége: A láthatatlan Isten képmása (Kol. 1,15.) Benne vált láthatóvá, foghatóvá maga az Isten, az ő irgalmas szeretete. – Ő maga hallhatóan mondja a megbocsátás szavait (Mt 9,1; Mk 2,3.).
- Az Egyház Ős-szentség, Jézus benne folytatja életét (Mt 28,20 „s én veletek leszek mindennap…”) - a megbocsátó irgalmának látható jelét is. (Mt 18,18.: Amit megköttök...feloldotok... – Jn. 20,23.: Feltámadás után első: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok, megbocsátva.) Krisztus az Egyházra bízta!
A bűn senkinek sem magánügye. – A keresztény bűnös ráadásul az Egyházban lakó Szentlelket gyalázza meg: Élete hazugság. ("Élőnek neveznek, de halott vagy". Jel 3,1.) - Őszinte bánatot és vágyat kíván arra, hogy visszaforduljak Isten felé. Pszichológia - Elkövetett tetteink hátterét jó átlátni (családi minták, csoportnyomás, érzelmi stressz stb. …) – sokszor jól megvilágítják, hogy mennyi a felelősségünk.
- Gyerekeknél gyakori a hamis bűntudat, részben mert következményetikával gondolkoznak – ha valamilyen formán közrejátszottam abban, hogy valami rossz történt, vagy ha meg lettem büntetve érte – én hibáztam, azért történt, mert én akartam/okoztam. Van olyan helyzet, amikor sajnálod, ami történt, de nem vagy felelős érte! (Ügyetlenségből, tudatlanságból okozott kár vagy bánat. Szélsőséges eset: a válófélben lévő szülők esetén sokszor a gyerek magában keresi a hibát, ő nem volt elég engedelmes – miatta van…)
- Az Egyházzal való kiengesztelődés az Istennel való kiengesztelődés szentségi jele. A megtérés "befejezése". – Kezdete a bánat. (A tökéletes bánat előlegezi a kegyelmet, ha nem tudok gyónni!)
Feloldozás: a pap Krisztus megbízásából az Egyház nevében visszafogad. Emberi szóval hallhatom: megadja a kegyelmet!
Szerencsés, ha a témához kapcsolódó kérdéseket a vezetővel meg tudják beszélni a gyerekek, ill. sokat adhat, ha akár név nélküli cetliken feltehetik kérdéseiket csapat-keretek között egy meghívott, régebbről ismert atyának (pl. plébános vagy rétegpap).
Végezetül két lelkitükör, gyerekeknek és gimnazistáknak, egyetemistáknak. A szemléletükben arra külön felhívnánk a figyelmet, hogy a korábbi időkben használatos anyagokhoz képest szándékosan nem a tízparancsra épült, hogy ne a parancs jellegét hangsúlyozza, hanem inkább, hogy mit kaptam Istentől, és hogyan használtam: a szeretet és a hála alapján. Ne az a kép maradjon meg a felnövekvő ifjúságban, hogy amikor Isten közelébe lépünk, akkor elsődlegesen a bűnösségünkkel szembesít minket – hanem hogy szeret és elfogad! Ezt segítheti minden olyan kérdés, ami Isten szándékától való elfordulásaim mellett az Őrá mondott igenjeimet is érinti: egész énemet, nemcsak a rejteni valómat tárja fel.